Ha valaki ismeri a magyarországi természetvédelem múltját, akkor tisztában van két névvel. Az egyikük Kaán Károly erdőmérnök, aki a hazai természetvédelem rendszerét alapította meg és alakította ki. Munkássága eredményeként – a világon először – született meg önálló természetvédelmi törvény, az akkori erdőtörvény keretein belül.
A másikuk Rakonczay Zoltán, szintén erdőmérnök, aki az 1960-70-es években indította újra a természetvédelmet, melynek a II. világháború és az utána következő kommunista terror a legkevésbé sem kedvezett. Tevékenységének köszönhetően megalapult a nemzeti parkok – tájvédelmi körzetek – védett területek hármas tagozódása, ahol a természeti értékeken túl a táji értékek is szerephez jutottak.
Az ő szakmai örökségük a jelen lehetősége, azaz a mi jövőnk.