Magán-erdő-gazdálkodás

Több mint két millió hektár erdő van ma Magyarországon, melynek fele magánkézben van. Minden ötödik lépése egy átlagembernek statisztikai értelemben véve erdőre esik. S ebből minden második magánerdőre.

S ez a magánerdő mennyiség hatalmas feladat és nemegyszer szakmai kihívás is egyben.

Miért is?

Az 1990-es fordulat óta az egykoron TSZ-ekbe tömörített magánföldek ismét magánkézbe kerültek. Ezek jelentős része a TSZ időszak alatt került erdőtelepítésre, ill. részben eleve erdő volt. Csakhogy sem a világ, sem a tulajdonosi szerkezet nem maradt ugyanolyan, mint amikor a TSZ-esítés lezajlott. Az utóbbi két és fél évtizedben a jogszabályi háttér többszörösen megváltozott, elég csak az erdőgazdálkodást és a földhasználatot érdemben befolyásoló főbb jogszabályokra gondolni, így:

—    Polgári Törvénykönyv

—    Erdőtörvény

—    Földforgalmi és Földhasználati törvény

Nem beszélve a tulajdonosi kör legtetemesebb problémájáról a közös osztatlan tulajdonról. Ma a magánerdők közel 1/3-a még mindig gazdálkodás nélküli, melynek oka elsősorban a közös osztatlan tulajdonra vezethető vissza. Hozzá kell tenni, hogy a másik 2/3-ban is tekintélyes területen jelentős szakmai és tulajdonosi problémák állnak fent az erdőgazdálkodásban rejlő potenciál kihasználhatóságát illetően.

Ugyancsak hatalmas probléma az, hogy sokan nem is ismerik, hogy milyen módon lehet a tulajdonukhoz jogszabályszerűen és egyúttal gazdasági szempontból tartamosan (hosszú távra tervezhetően) hozzáférni és milyen kötelezettségek hárulnak a lehetőségek mellé az erdőgazdálkodóra. A széleskörű ismerethiány viszont nem várt hatósági retorzióhoz és a tulajdonostársak közötti feszültséghez vezet. Holott mindez elkerülhető lenne.

Jelenleg az ország éves fatermése az erdészeti hatóság központi szervének adatai alapján mintegy 13,5 millió m3/év. Ebből viszont fahasználattal (nevelővágások és véghasználatok) csak 8,5-9,0 millió m3/év hozamot érintenek az elmúlt évtized átlagában.

Miközben a fa, mint ipari alapanyag és főleg, mint megújuló energiahordozó egyre felértékeltebb helyzetbe kerül.

Ahhoz, hogy a tulajdonát, tulajdoni hányadát gazdaságilag érvényesíthesse elengedhetetlen, hogy rendeződjön ingatlanán az erdőgazdálkodói jogviszony és a jogosult erdészeti szakszemélyzet kérdése. Mivel mindkét kérdéskör – az erdő létéhez igazodóan – alapvetően hosszú távú folyamat és a két kérdés együttjár akárcsak a borsó meg a héja.

Természetesen ott, ahol valamiért megrekedt a gazdálkodás folyamata szintén adott a lehetőség az újraindításra.

Mindezeken felül egy jogosult erdészeti szakszemélyzetnek folyamatos feladata még:

—    az éves erdőgazdálkodás tervezése, levezetése, hatósági ellenőrzések keretbe foglalása

—    igény szerint a szükséges elszámolások, fuvarlevelek, szállítójegyek kiállítása

a tulajdonosi kör szükséges tájékoztatása.