Erdőterületek igénybevétele

Előfordulhat, hogy egy gazdasági szempontrendszer és a közösség érdeke alapján szükségessé válik egy erdő igénybevétele, más célú hasznosítása. Az igénybevétel nem feltétlen jelenti a területen lévő fák és cserjék összességének felszámolását, sőt esetenként szinte minden meg is marad. Azonban a megvalósítani kívánt célnak megfelelő eljárás lefolytatása a hatóságok előtt sosem könnyű feladat. Ehhez széleskörű közigazgatási ismeret és magasfokú erdészeti ismeret szükséges egyszerre.

Tehát ha Ön erdőterületre szeretne építeni, vagy az ön erdőterületén vinnének keresztül közművet, utat vagy csak egy erdei kalandparkot szeretne, ill. erdejét mezőgazdasági művelésbe szeretné vonni – igénybevételi eljárás elé néz.

Az eljárás általánosan nem könnyű, de nem is lehetetlen. Sok egyéb munkarészt is igényel a feladat melyek összhangba hozása kényes egyensúlyi helyzetet és kellő körültekintést kíván. Tapasztalat alapján szinte kimondható, az erdészeti hatóság alapvetően nem partner az erdők igénybevételében. Aki igénybevételt tervez, számolnia kell azzal, hogy az eljárás hosszadalmas, drága és sok kötelezvénnyel jár együtt. Az esetek többségében a csereerdősítés elkerülhetetlen általánosan ott vagy a szomszéd településen, de sok esetben csak és kizárólag az igénybevétellel érintett településen. A csereerdősítés biztosítása még nem jelenti automatikusan az erdő igénybevételének engedélyezését. A csereerdősítés területének többnek kell lennie és a természetesség az igénybevételhez képest nem romolhat.

Általánosan igaz, hogy (kevés kivételtől eltekintve) az igénybevételi eljárás során az igénybevevőnek az igénybevétel közérdekűségét igazolni kell. Az igazolás csak és kizárólag jogszabály alapján történhet. Ennek egyik esete az, ha a tervezett beruházást megalapozó jogszabály tételesen (de facto) kimondja, hogy az adott tevékenység gyakorlása közérdek, a másik jellemző esete az, hogy a települési helyi jogszabályok megalkotása során úgy alakítják a terület övezeti besorolását, hogy az megfeleljen a későbbi hasznosítási célnak. Mivel a helyi jogszabályok megalkotása hosszas folyamat és a közösség beleszólása biztosított, illetve az egyes hatóságok az Alkotmánybíróság előtt a felmerülő jogszabályi ütközéseket vizsgálhatják, így a közérdek ilyetén igazolása általánosan elfogadott a jogszabályok betűin túl a kialakult közigazgatási és bírósági gyakorlat alapján.

Az igénybevételi eljárások főbb típusai

Az igénybevételi eljárásoknak négy fő típusa van:

- erdőterület termelésből történő kivonása

- erdőterület rendeltetésszerű használatának akadályozása

- erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása

- erdőterület honvédségi célú igénybevétele.

Erdőterület termelésből történő kivonása

Ez az az eset, amikor az erdő területét más célra hasznosítják a későbbiekben, legyen az autópálya, lakópark, tejüzem, gyógyszergyár, vasúti pályaudvar, stb...

Erdőterület rendeltetésszerű használatának akadályozása

A hosszadalmas cím mögötti tartalom nem más, mint az, hogy az adott erdő rendeltetéséből fakadó gazdálkodási (valamint védelmi és jóléti) funkciók valamilyen tevékenységgel akadályozásra kerülnek és az akadályozás megszűntét követően ismét a területen a gazdálkodás tovább folytatható.

Tipikus esetei a közműnyiladék létesítése vagy az erdei kalandparkok létesítése.

Erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása

Egyes erdőterületek esetében célszerű lehet egy adott mezőgazdasági tevékenység (a legtöbbször állattartás) érdekében erdőterületet igénybe venni. (Pl. ha a birkaakol és a legelő között egy erdő helyezkedik el, akkor sokszor célszerű az adott erdőt fás legelőként nyilvántartatni a szükséges korlátozások figyelembevételével, így az állatok árnyékolása, az értelmetlen körbesétáltatás problémája feloldható.)

Erdőterület honvédségi célú igénybevétele

Viszonylag ritka eljárási forma, átlag erdőgazdálkodó nemigen találkozhat vele.

Az igénybevételi eljárások jogszabályi követelményei

Az igénybevételi eljárások